Tövisházi Ambrus – 2007.06.29. – http://www2.quart.hu/cikk.php?id=1362
Megszámoltam, hogy a MySpace.com felirat hányszor szerepel a koncert plakátján. Hatszor. Persze nemcsak a színpadon, hanem a nézőtéren is jelentős a MySpace-profillal rendelkezők száma. Egyébként meg hiába lett belőle a frufruhoz, a kisdobos-övhöz és a szűk gyatyához hasonló divatkellék, a MySpace valóban szórakoztató kommunikációs forma. És mivel nekem is van klassz profilom, nem érzem magam rendszeridegennek.
A barátságos, hatszáz forintos belépő ellenére gyenge harmadház volt a hajón, de ez se a zenekarokat, se a közönséget nem zavarta. A hatalmas táncolás, mulatás és zsizsegés még az átszerelési szünetekben sem hagyott alább. (Tisztelet a szervezőknek: kifejezetten szimpatikus mutatvány összehozni egy olyan indierock-bulit, amin öt zenekar lép fel, ahelyett, hogy órákon keresztül dj-k játszanának, vélhetőleg halálra unt Franz Ferdinand-, Arctic Monkeys- és Klaxons-számokat.) Mi elég későn érkeztünk, a Hated Tomorrow és a Seattle Sky koncertjeiből keveset láttunk (ez utóbbiak lemezbemutató koncertet tartottak, már lehetett kapni profi pólókat többféle színben és méretben, cd-ket, kitűzőket, szóval dübörög a merchandising ). A társaságunkban viszont mindenki a fő attrakcióra várt, körülbelül negyed egyig.
Kedves olvasók, nem akarnék túl nagy szavakat használni, de az kiderült, hogy a székesfehérvári Jacked az egyik legjobb magyar zenekar. Pedig önmagában a primkó, boldog rockandroll, amit játszanak, nem lenne annyira nagy szám. Az énekes stílusába és a nem túl fennkölt mondanivalóba is bele lehetne kötni. Ráadásul a MySpace-oldalukon levő régebbi számoktól sem voltam elájulva. Kár, hogy nem koncertfelvételeket raktak fel oda, mert élőben összehasonlíthatatlanul jobbak, de ennél többről van szó: a vidám rockandroll őserejének kiaknázásán munkálkodó Jacked különleges attrakciója a magyar zenei életnek. Felhőtlen és energikus dúr-akkordos proto-rockot tolnak, amiben ugyan semmi olyan nincs, amit akár részleteiben, akár egészében ne hallottam volna más zenekarok előadásában, mégse ez jut az embernek az eszébe. Hanem az, hogy van öt szemtelen vidéki fiú, akik annyira élvezik az elektromos gitározást, a hangosan dobolást, az éneklést és egymás társaságát, hogy ez még akkor is felemelő és szórakoztató, ha nem érteni a szövegeket.
Ahhoz, hogy a Kispált meg a Tankcsapdát valaki letaszítsa a trónjáról, ez még kevés, de a Jacked nem is akar azon a pályán játszani. Ezek a srácok elegánsak és lazák, pontosan tudják, hogyan akarnak szólni, milyen számokat akarnak írni, és milyen közönséget akarnak maguknak: fiatalt, szépet, elkötelezettet, az aktuális angolszász rockzenét alaposan ismerőt. Külföldön és itthon is sikeresek lesznek, előbb vagy utóbb.
Quart archív 